Utazzunk!

- írországba -

 

Személyes tapasztalatok, úti élmények, beszámolók. Mit nézz meg Írországban, Svédországban, Gran Canarián?

  

 

ÍRORSZÁG

 

Írország…zsenge zöld fű, legelésző birkák, vörös patakok, sziklák, vízesések, kelta emlékek, Guniess...

 

Letelepedni ugyan nem vágynék ide, kicsit nedves, kicsit hűvös, de a gyönyörű tájait egyszer mindenkinek látni kell. De tényleg: harapni lehet a friss levegőt, legszívesebben a zöld füvet is megkóstolná az ember (hiszen annyi birka nem tévedhet:). Kicsit az az érzésem, hogy olyan üde minden, mintha folyamatosan húsvét lenne.

 

Mi a kedvesemmel (és a pocakomban lévő kisfiammal) 2012 júliusában látogattuk meg az országot, egy hetet töltöttünk ott. Átlagosan 17 C volt, ami kifejezetten jól esett a szervezetünknek. A gyakran szitáló eső kevésbé, de ezen ne is lepődjön meg az ember, ha a Brit-szigetek felé veszi az irányt. Fura és egyben vicces érzés volt a nyár közepén pulcsit és kabátot magunkra venni. Azért jutott néhány gyönyörű napsütéses délelőtt és délután is.

 

Dublinban foglaltunk szállást, onnan kirándulgattunk mindenfelé. Béreltünk 2 napra egy kis fekete Renault-t, azzal, meg a helyi HÉV-vel jártuk a Dublin környéki vidéket – először elég para volt a városban a bal oldalon vezetni, de bele lehet jönni. A városból kiérve már könnyebb, csak olyan keskenyek az utak, hogy alig fér el két autó egymás mellett. Az íreket ez nem zavarja, lelassítani nem nagyon szoktak. A nyugati partokhoz szervezett túra keretében utaztunk, többedmagunkkal, busszal, egy ír idegenvezetővel és érthetetlen kiejtésével.

 

 

 

DUBLIN

 

 

Dublin belvárosa is sok – illetve inkább rengeteg - látnivalót rejt, ott van például az általunk csak lazacos templomként emlegetett katedrális a központban (Christchurch Cathedral, a tetején szélkakasként egy – szerintem – lazac található, de azért erre nem vennék mérget:), a híresebb St Patrick's Cathedral, a vár, és a Liffey folyó partján is jót lehet sétálgatni. Esetleg heveredjünk le a Stephan's Green-ben, ha szép idő van.

 

a Liffey partján sétálgatva

 

a Ha'penny híd

 

Stephan's Green

 

No és a jó kis pubok, az O’Neill’s-t nagyon ajánlom, olyan finom (és óriási) guiness-es marhapörit ettünk, hogy csak na. Természetesen a hozzá való sörrel, hiszen itt minden erről szól. Kulturális látnivalókban is bővelkedik a belváros, az ember azt sem tudja, melyik múzeumba menjen. Ebben nagy segítséget nyújt a Dublin Pass mellé járó térképes tájékoztató füzetke, amellyel egyébként egy ingyen süti+kávé kombóhoz is lehet jutni az egyik neves kávézóban.

 

Írország legrégebbi egyeteme, a Trinity College is megérdemel egy látogatást, a The Old Library őrzi a középkori ír kódexek legértékesebb példányait. Szobrokból kötelező legalább Joyce, Oscar Wilde és Molly Malone híres szobrának megkeresése a városban.

 

Ami még kihagyhatatlan, az a Guiness gyár meglátogatása: igazán érdekes, ahogyan emeletről emeletre bemutatják a sörfőzés folyamatát, ráadásul a végén az ember csapolhat is magának egy korsóval. Nyami.

 

A Jameson desztilláló is érdekes volt, de közel sem nyűgözött le annyira, mint az előbbi. A belvárosról annyit tudok mondani, hogy azért nem pezseg úgy az élet, mint egy mediterrán városkában, így a Temple Bar, a legforgalmasabb szórakozónegyed sem nyűgözött le annyira, drágaság, az viszont van. Sétáljunk keresztül, aztán ágyő. Ha már Írországban vagyunk, ne sajnáljuk az időt a vidéktől sem – százszor meghálálja.

 

 

 

DUBLIN KÖRNYÉKE

 

Dublintól délre

 

POWERSCOURT KASTÉLY ÉS PARKJA, ÉS A POWERSCOURT VÍZESÉS

 

Autóval különösen izgalmas Dublin környékének felfedezése: miután valamelyest belerázódtunk a bal oldali közlekedésbe, a kanyargózó szűk kis hegyi utakkal kellett megküzdenünk. A sűrű növényzetből meglepetésszerűen bukkantak elő a szembejövő autók, úgyhogy a legelésző birkák nézegetése vezetés közben nem igazán ajánlott.

 

eltévedtünk az erdő közepén, ezt a gyönyörű patakot találtuk

 

Guiness-ben (mi másban) főtt marhahúsos pite Enniskerry-ben

 

Egy Enniskerry nevű kisváros mellett található a Powerscourt kastély, Dublintól délre kb. 20 km-re. A kastély gyönyörű parkjában nagyot sétálhatunk. Itt igazából maga a park a lényeg: sok-sok lépcsőn lefelé haladva jutunk el egy kis tóhoz, amitől tovább ágaznak az utak egy japán kertbe, illetve egy kisállat-temetőt is meg lehet tekinteni, ahol a családi kedvenceknek állítottak emléket. Szegény Busky azóta sem megy ki a fejünkből, véletlenül Buksinak (úriasan Bukszy-nak) olvastam előszörre, ő már így is marad meg az emlékezetemben.

 

 

 

a Powerscourt kastély parkja

 

A kastélytól 6-7 km-re találjuk meg a Powerscourt-vízesést. Gyönyörű és ámulatba ejtő, ahogyan 90 méter magasból fátyolszerűen hullik alá a víz, és lenn vöröses színben pompázva gyűlik össze. Van egy kis büfé is a vízeséstől nem messze, lehet kapni hot-dogot, fagyit, mindkettő nagyon jól esik az örökké éhes turistának.:)

 

a Powerscourt-vízesés

 

a vízesés alatt

 

 

 

GLENDALOUGH

 

Itt megállt az idő. De nemcsak úgy megállt, hanem Megállt. Mintha visszacsöppentünk volna a középkorba, régesrégi kápolna, kelta sírok, lápvidék. Varázslatos. Glendalough azt jelenti “A két tó völgye”. És valóban a kis folyón túl ott csillog két tó a völgyben. Az alsót lehet megközelíteni, a domb tövében haladó kavicsos úton, vagy fajárdán át a láp fölött. Mi ez utóbbit választottuk, szarvasokat, legelésző birkákat láttunk közben. Maga az út is gyönyörű ide, hegyvidéki kanyargós utakon jut el az ember ebbe a csodavilágba.

 

Glendalough, ahol már örökké középkor lesz

 

túraösvény a lápon át a tóhoz

 

az Alsó-tó legelésző birkákkal

 

 

 

BRAY

 

Kb. 20 km-re délre található Dublintól. DART-tal (a dublini HÉV) kiválóan megközelíthető. Kavicsos tengerpart, óriáskerék, kiskutyák, fagyi, deszkások, kaszinó. Egy napsütötte délután eltöltéséhez jó helyszín, de ha választani kell, inkább Howth-ba menjetek!

 

 kávé és hűs tengeri s(z)ellő Bray-ben

 

 

 

Dublintól keletre

 

A HOWTH-FÉLSZIGET

 

Felejthetetlen élmény a napsütéses ír nyárban ezen a békés, idilli helyen sétálni. Nemcsak a part és a világítótorony ami gyönyörű, hanem a félszigeten átívelő sziklás, szakadékos hegyi ösvényen is átsétálni. De a képek magukért beszélnek. A kikötőben isteni chowdert ettünk (tejszínes halleves, tele minden finomsággal), és láttam egy fókát is, bár megörökíteni sajnos nem volt időm:)

 

csillogó tengerpart 

 

világítótorony - Howth

 

Chowder, a tejszínes halleves házi rozskenyérrel, citrommal, vajjal, fehérborral

 

 

harmónia

 

 hegyi ösvény az Ír-tenger felett

 

Dublintól északra

 

A NEWGRANGE-I MONUMENT

 

A bérelt kis Renault-val cserkésztük be Newgrange-et. A becserkészés talán nem a legmegfelelőbb szó arra, ami történt: odafelé eltévedtünk a folyóvölgyben (éljen a GPS), és amikor a zuhogó esőben végre odaértünk délután 5 körül, hallottuk, amint az előttünk lévő csoportnak azt mondják, sorry, de elment az utolsó túra a mai napon, ők már nem férnek be sehová. Nagyon nagy szerencsénkre épp két hely volt még, így nagy rohanással elértük az utolsó kisbuszt, ami kivitt minket a monumenthez.

 

a newgrange-i kősír

 

Dublintól északra, a Boyne folyó völgyében található ez a majd' 4500 éves halomsír. A környéken három ilyen sírhely található, a newgrange-i a leghatásosabb, legnagyobb, és ezt belülről is meg lehet nézni.

 

Azt hiszem, mindkettőnk top 3-as listáján rajta van ez a hely. Szinte érezni lehetett a spiritualitást a majd’ 4500 éves kősírban. Kőoszlopok közt, keskeny girbe-gurba folyosón, lehajolva mentünk be az építmény belsejébe. Kelta vallási motívumok, egymásba fonódó hármas spirálok díszítették a falakat, melyekhez kapcsolódóan rengeteg teória létezik, hogy mit jelképeznek. Szerintem az életünk előtti létet, a jelen életünket, és azt, ami utána jön. És persze csillagászatilag is meg van tervezve a sírkamra: egyetlenegyszer az évben, december 21-én, negyed órára besüt a nap a kis hasadékon, utat tör magának az oszlopok közt a girbegurba szűk kis folyosón, és megvilágítja a szemben lévő követ, rajta a hármas spirállal. Modellezték nekünk a jelenséget, a csoportot mintegy sorfalszerűen két sorba állították, aztán hirtelen nagyon sötét lett, vaksötét. Mintha meghaltunk volna mi is, kicsit megborzongott mindenki. Ilyen az év 364 napján az építmény. Ilyen belülről. És aztán lassan a lábunk előtt elhaladt a fény...kivehető volt a mellettünk álló arca, alakja, de sokkal több nem, és aztán újra sötétségbe borult minden.

 

 

 

Dublintól nyugatra

 

NAGYOBB TÚRA: MOHERI SZIKLÁK

 

Írország nyugati partjainál, kb. Dublin magasságában az Északi-Atlanti óceán partján kétszáz méteres diszkrét magasságukkal őrködnek a Moheri sziklák. Szervezett út keretében, egynapos túra során néztük meg ezt a lélegzetelállító helyet. Útközben megálltunk néhány várromnál, érdekes természeti képződménynél, például a Burreni síkság kövein nyújtóztattuk ki a lábunkat – azért önmagában ez is megér egy misét, igazi kőtenger, amiről beszélünk:

 

Burreni síkság

 

kő és víz

 

kőtenger

 

De az igazi döbbenet a Moheri sziklák voltak. Persze ki volt táblázva, hogy kedves turista, eddig az út és ne tovább, de szinte mindenki átlépett a térdig érő kis kőkerítésen, így valóban a sziklák tetején, egy-két méterrel az óceánra néző szakadék fölött sétálgathattunk. Nem mondom, néha meg-megremegett a lábam, a fényképek sajnos nem igazán adják vissza a szédítő mélységet. Ha Írországban jártok, ezt a helyet semmiképp ne hagyjátok ki!  

 

 

 a Moheri-sziklák: föl lehet menni a kilátóba, de drága, és nagy a tolongás

 

innen is elég jó a kilátás

 

libasorban haladjunk

 némi szél és igazi mélység - 250 méter magasan az óceán fölött

 

Végezetül pedig álljon itt egy szép kelta áldás:

 

Utad és utam vezessen egyre csak felfelé,

Mindig mögötted fújjon a szél,

Arcodon érezd a nap melegét,

Földedet öntözze csendes eső.

Tudom találkozunk mi még,

Hordozzon addig Isten a tenyerén!

 

 

   

Oldal: Utazzunk! - Írország
Család-bazár - © 2008 - 2024 - csalad-bazar.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat